Ez első kézből származó info, de az illető semmilyen szinten nem vállal személyes közlést, úgyhogy majd én, mert ez érdeklődésre tarthat számot. Próbálom rövidre fogni:
Tünetek: Általános türelmetlenség, ingerlékenység, mások iránti közöny. Ebből fakadóan emberi kapcsolatok lazulása, széthullása, "magára maradás". Ebből kifolyólag további depresszív, szorongásos tünetek, gombócszerű(?) érzés a torokban, gyomorégés és -savazás, mellkasi nyomás kifejezett érzése, nagy levegőkkel időlegesen javítható a helyzet. Amikor az alany rosszul érzi magát, automatikusan okokat keres, hogy ez mitől van, régi hibák felhánytorgatása, sebek felszaggatása, ebből kifolyólag halmozott bűntudat, "rossz ember vagyok" érzés. Súlyosabb esetben elnyomott sikoltási, ordítási kényszer, a hétköznapi arc csak egy maszk, önmagától menekülés ivásba, munkába, szexbe, bármibe. Egy nagyon rossz kiút is felmerül: az illető tudja, hogy bajban van, és ez elől úgy menekül, hogy félig tudatosan még nagyobb bajba keveredik, hogy az legyen a legsúlyosabb, és az összes többit nyomja el az ettől az egytől való félelem, amit jobban tud kezelni. Ez persze nagyon destruktív és veszélyes. Orvosi kezelésben az illető nem akar részt venni (ennek okai nem kerültek kifejtésre, de talán szégyenérzet, hitetlenség lehet).
A választott megoldás: Természetes antidepresszánsok.
A végül kiválasztott növény: Kratom (ebből is a Red Vein Indo, elég magas alkaloidaszintű)
Az öngyógyítás áttekintő leírása: Mivel viszonylag hirtelen elhatalmasodó szorongásról volt szó, amit akár egy rossz gondolat is elindíthatott, az alanynak nem volt türelme más, rendszeres használatot kívánó növényekhez, ezért amikor már nem bírta tovább a szorongást, bevett 5-7 gramm körüli Kratomot a gyors módszerrel, por formában, leforrázva, elkeverve, majd visszahíghítva hideg vízzel, és ezt itta meg. Ez a szokásos 20 perc fél óra múlva enyhülést, sőt, pozitív változást hozott, jókedv, reményteli gondolatok, boldogság stb. Az alany rájött, hogy nem csinálhatja ezt nap, mint nap, mert a széklete keménnyé vált és ritkult, és a Kratom dózist növelni kellett és gyakrabban kellett használni. Próbált kétnaponkénti használatra átállni, de akkor csak az egyik napja volt kiegyensúlyozott. Idővel rájött, hogy alacsonyabb napi mennyiség is elég, főleg akkor, ha amikor már érzi a szorongásos roham közeledtét, a fenti módszerrel vesz be kratomot. Ez jellemzően estefelé, egyedüllétkor következik be. Jelenleg 2 grammra szorította le azt az adagot, amivel "át tud vészelni" egy estét, azaz különösebb eufóriák nélkül, de teljes nyugalomban, pozitív hozzáállással tud megmaradni lefekvésig, de szerinte megy ez még lejjebb is (bennem felmerült az adag hallatán némi placebo-s rásegítés lehetősége, hogy a tudat, hogy benne van a kratom, rátesz a nyugalomra, de ugyanakkor az is igaz, hogy nem vagyunk egyformák, szóval az adagok nagyban különbözhetnek). Csak lassan meri lefelé vinni az adagot, mert előfordult már, hogy túl gyors adagcsökkenés azt hozta, hogy a kratom nem hatott eléggé, és utána hiába pótolta ki, az már nem segített (ez igaz, a kratomból egyszerre célszerű bevenni a megfelelő adagot, elaprózása csökkenti a hatását). Megfelelő étrenddel már nem mutatkoznak ilyen kis adagnál székelési problémák, de azért szeretne lemenni 1-1,5 gramm napi adagra. A kratom teljes elhagyása esetén szerinte visszatérne az eredeti, súlyosan depresszív állapot, ellenben most minden rendben van.
Személyes vélemény: Nem vagyok orvos, de eléggé egyértelműnek látszik, hogy itt azért orvosi segítség lenne indokolt. Abból persze nem a mesterséges antidepresszánsra rászoktatós fajta, mert az semennyivel se jobb szerény véleményem szerint a természetes antidepresszánsoknál, sőt, de azért egy odaadó pszichológus vagy hipnoterapeuta vagy ilyesvalaki azért talán tudna végleges megoldást nyújtani. Vagy inkább egy hiteles sámán.
(Ezt az írást kérés esetén le fogom innen venni, de kérlek, legalább pár napig hadd legyen itt. Köszi!)
