Kísérletek pszichoaktív növényekkel

A Camu Camu egy meglehetősen érdekes gyógynövény, ami tele van C-vitaminnal, méghozzá a szervezethez közelebb álló, természetes formában, ráadásul emellé van még egy nagy rakás gyógyhatása, ami már önmagában is érdekessé teszi ezt a nektarinszerű külsővel rendelkező növényt.
Engem azonban természetes antidepresszáns volta késztetett arra, hogy kipróbáljam, mennyire hatásos. Dokumentálták, hogy számos kedélybeteg elhagyta a mesterséges, és ezáltal nem túl egészséges antidepresszánsokat, miután próbát tettek a magyarul amúgy nem túl bizalomgerjesztően hangzó Camu Camuval :) A száraz gyümölcspor napi adagja 3x 1-2gramm, viszont nem gond a túladagolás - legfeljebb hasmenéssel távozik a többlet.
Így először 10 gramm növényport fogyasztottam hideg vízzel elkeverve, tehát magát a növényi anyagot is lenyelve - eredetileg is megeszik. Másnap ugyanezt forró vízzel néztem meg 7 grammra, tehát leforráztam, megvártam, amíg kihűl, aztán a növényi anyaggal együtt megittam az egészet.
Az egyérelműen pszichoaktív hatás a forró vizes kísérletben valamivel korábban jelentkezett, de kb. háromnegyed órára tenném a hatás beköszöntét, aminek időtartama több óra.
És hogy milyen is ez a hatás?.. Hát, ilyet spec. még nem éreztem, mert bár erre is állnak a szinte minden pszichoaktív növényre illő cizellálatlan állítások, hogy érzed a fejedben, meg hogy zsong tőle az agyad, de ez másképp zsong, mint az eddigiek, hogy úgy mondjam. Talán úgy fogalmazható meg leginkább az érzés, ha az ember az agyát valami sűrű szirupnak tekinti, és próbálja elképzelni, milyen lehet, ha ebben a szirupban rengeteg aprócska buborék száll folyamatosan fölfelé :) Kb. ezt éreztem. Nehéz ezt szavakba foglalni, mindenesetre némileg euforikusabbra számítottam az antidepresszáns címkét tekintve. Viszont átélve tökéletesen érthető ez az antidepresszánsi titulus, valami történik a fejedben, ez a valami pozitív, és az embernek ismét csak kedve támad mindenféle mixek kipróbálásához :)