Sziasztok :)
Manapság sem sok időm van, de valamit azért elmesélnék. Mostanában főleg aranygyökér támogatású álmaim vannak, és érdekes tendencia mutatkozik: Több álmom is olyan fordulatot vesz, melynek során eljutok valamilyen eddig ismeretlen (és a valóságban nem is létező) együttes koncertjére. Ilyenkor több számot is rendesen végighallgatok és nézek, és a zene mindig hihetetlenül jó!! Egyszerűen fantasztikus az élmény!! Dallamok, ritmusok, hangszerek nagyszerű összhangja, komplex és fogós témák. Egyetlen bajom van, hogy nem vagyok zenész. Sajnos nem tudom lejegyezni ezeket az álombéli dallamokat, így azok elhalványulnak és végül eltűnnek az agyamból.
Az irodalomban ugyanerre E.T.A. Hoffmann a példa, de olvastam valahol ilyen zeneműről is, amit az alkotó eredetileg álmában hallott. Azt hiszem, maga az Ördög zeneműve volt, és csodálatosnak találta az álmodó, amit hallott. Mivel zenész volt az illető, le is jegyezte. Igaz, csak halvány másolatnak tartja az eredetihez képest, de legalább valamit át tudott adni, meg tudott ragadni belőle. Irigylem is rendesen :)
Írtam korábban, hogy az aranygyökér inkább ilyen önelemző álmokat produkál, de ez mostanában változni látszik. Aki rendszeresen fogyaszt aranygyökeret, az kb. rá van kényszerítve, hogy elfogadott normáinak megfelelő életet éljen, mert különben este jön a lelkiismeret, és az orrára koppint. S mivel ez elég fárasztó, és az ember nem szeret arról álmodni, hogy aznap pl. kivel nem kellett volna annyira ingerülten viselkedni, még ha meg is érdemelte az illető, így hát legalábbis megpróbálok a tőlem telhető legtürelmesebb stb. stb. fickó lenni :)
Ez most elég szerénytelennek tűnhet, de annak fényében, hogy régen azért végképp nem a tolerancia és a türelem megtestesülése voltam, mégiscsak tekinthető valamiféle pozitív változásnak.
És amiért mindezt elmondom, az az a spanyolviasz szintű felismerés, hogy az ember viselkedése, ezáltal az önmagával való viszonya jelentősen befolyásolja álmai minőségét, témáját. Mostanában elég az aranygyökér is ahhoz, amihez régebben muszáj volt Zacatechichit fogyasztani, és egymás után jönnek az érdekesebbnél érdekesebb álmok. Legutóbb egy (természetesen nem létező) szerb nemzetiségű, mégis jó értelemben vetten nacionalista, kortárs egyházfi életéről álmodtam. Álmomban volt egy zenekara is, voltam a koncertjükön, ami nagy hatást tett rám. Nem csak a szuggesztív zene, hanem a misztériumjátékokat idéző színpadi "előadás" is, amit eközben láthattam. Nem az én hitem volt, de tetszett az erő, amivel megmutatták. Archaikus ruhák, misztikus cselekmény stb. Egy élmény volt, tényleg. Szóval ez az azt hiszem, kissé eretnek rend erős befolyással volt az emberekre, főleg a fiatalokra, így az állam is nyomozott utánuk, én pedig külföldön próbáltam valahogy kideríteni, mit is művel pontosabban ez az erősen karizmatikus figura, milyen a világképe, miben hisz avagy mit tud. Rendjükben belső válság tetőzött éppen, emberünk látomásos eszméi és prófétához illő magabiztossága került szembe a rend kötöttebb tételeivel, ezért aztán istenítéletet kértek. A rend szabályai szerint feloldhatatatlan hitvita esetén mindenki felöltözik papi ruhájába, felvonul a tengerbe mélyen benyúló zátony végén álló rendház, egyben templomuk tetejére, és a tengerbe veti magát. Hatásos jelenet volt! Egyisten-hívők voltak, ő pedig hitük szerint innetől már megoldja majd, hogy az őt legtisztábban felfogót részesítse előnyben. Mindenki meghalt a prófétán kívül, akit aztán, mikor végre beszélgethettem volna vele, letartóztatott pár civil ruhás kopó.
Rendkívül részletes, élet- és mozifilmszerű, cselekménydús álom volt, az ilyenekért érdemes lefeküdni aldni :)
